page title icon „100 HÉT A SZERMENTES ÉLETÉRT” PROGRAMOK

A Palóc Prevenciós Program legnagyobb, legtöbb résztvevőt bevonó és leghosszabb program sorozata volt a „100 hét a szermentes életért” elnevezésű, a projekt megvalósítási időszaka alatt több, mint 200 alkalommal megtartott kis csoportos program.

A projekt tervezésekor kitűzött hosszú távú célunk az volt, hogy ezzel a programmal az érintett térség valamennyi iskoláját felkeressük, és a lehető legtöbb gyermeket és fiatalt próbáljuk meg elérni az intézményeken keresztül. Ezt a célt maradéktalanul sikerült is megvalósítanunk a projekt végére, hiszen a 100 hét program a települések iskoláiba kivétel nélkül eljutott, nem egy helyen annyira sikeres volt, hogy a szülők és a pedagógusok önszerveződőan kezdték el keresni a lehetőséget a folytatásra a projekt keretein túl is.

  • A programelem konkrét célja:
  • Az önismeret fokozása: a pozitív önértékelés, az önbizalom és az önkifejezés javítása.
  • Kommunikációs készségek fejlesztése, kiemelten az asszertív, agresszió mentes párbeszéd elsajátítására. Továbbá az érzelmek, szükségletek megfogalmazásához, kimondásához szükséges képesség kialakítása.
  • A családi és környezeti, azaz a társas kapcsolatok tartalmának tudatosítása, kiemelve az együttműködési készségre, valamint a másokra való odafigyelésre, mások véleményének meghallgatására, tiszteletben tartására.
  • Az egyén számára megfelelő jövőkép kialakítása, erősítése.
  • A döntéshozatali készségek javítsa. (pl. visszautasítási technikák és a nemet mondás fejlesztése)
  • A függőség kialakulásának, jellemzőinek, illetve következményeinek megismerése.
  • A szerhasználattal kapcsolatos téves információk, hiedelmek korrigálása, illetve a prevenció alapját képező ismeretek bővítése.
  • A programelem célcsoportja:

A Nyugat-Nógrád Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat feladat-ellátási területén működő általános iskolás tanulók, valamint olyan 12 és 25 év közötti diákok, akik a Rétsági Járásban élnek, illetve kötődésük van ehhez a térséghez. Ezért a projekt célcsoportja tekintetében, az kiterjesztésre került a Balassagyarmaton lévő középfokú oktatási intézmények fiataljaira is.

  • A megvalósításba bevont szakemberek:

Bűnmegelőzési és drogmegelőzési szakemberek (4 fő), képzettségüket tekintve pedagógus, tréner, mediátor, a Rendőrség általános- és középiskolai megelőzési programjainak oktatói (DADA, ELLEN-SZER oktató, iskolai bűnmegelőzési tanácsadó, drog-prevenciós előadó).

  • A megvalósítás tartalma:

A 100 hét a szermentes életért programsorozat során 204 foglalkozás (306 órában) megtartására került sor. Összesen 12 oktatási intézményben – 8 általános-, 4 középiskolában – tartottunk foglalkozásokat mintegy 800 diák részére.

Valamennyi foglalkozás vezető arról számolt be, hogy majdnem minden csoportnál újdonságnak számított a tréning jellegű óra megtartása, valamint az élménypedagógia módszerén alapuló feladatok megoldása. Az általános- és középiskolás diákok egyaránt a visszafogott kezdés után, felszabadultak voltak, bátran elmondták véleményüket, nyitottá váltak az által, hogy érezték azt, hogy figyel rájuk a tréner és meghallgatják őket a társaik.

A fiatalok többek között elmondták, hogy amit a játékok során átéltek azok a „valóságban” is működnek, ha felismerik az egyes helyzeteket, akkor a tapasztalásaik birtokában helyesen dönthetnek.

A tematika összeállításánál – figyelemmel a projektelem céljaira – jelentős hangsúlyt kapott, hogy olyan gyakorlatokat tervezzünk, amik a készségfejlesztés mellett az adott korosztály számára kellően motiváló. Több szempontból is kiemelendőek azok a feladatok, aminél egy adott probléma megoldását kellett megkeresni a kialakított kisebb csoportoknak, valójában azonban egy komoly morális kérdésben kellett döntésre jutnia a közösségnek. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy sokszor döbbenetes hatással volt a résztvevőkre a konkrét történet. Ilyen volt például a barlangi mentés, vagy a Leila és Mohamed elnevezésű gyakorlat. Ezeknél a feladványoknál, a helyes értékrend kialakítása mellett kommunikáció fejlesztés, a társas kohézió növelése, az együttműködés javítása, és az asszertívitás erősítése is megjelenik.

A programelem a prevenciós szemléletformáló, valamint a releváns készségek fejlesztését elősegítő gyakorlatok mellett az érzelmi és értékközvetítő nevelés megvalósításával hozzájárultak a szerhasználat megelőzéséhez és visszaszorításához. Ezek a speciális feladatok alkalmasak a szermentes életforma, mint érték megjelenítésére is.

A foglalkozások túlnyomó többsége a tapasztalatszerzésen alapult, de néhány alkalommal az ismeretátadás is bekerült a tematikába. Ezekben a helyzetekben is érdeklődők voltak a jelenlévők. Kérdéseik komoly irányt adtak a témakör feldolgozásához.

Összességében megállapítható, hogy a fiatalok és a foglalkozás vezetők véleménye szerint is hasznos volt a projekt. Az, hogy a résztvevők foglalkozássorozat végén, kifejtették azt, hogy a tréningeken jól érezték magukat, az itt szerzett tapasztalataik pozitív hatással voltak rájuk, megállapították továbbá, hogy eredményesnek tekinthető a tekintetben is, hogy a zárkózottabb társaik is vállalták a véleményüket, és ez jó irányba befolyásolta az osztályközösség fejlődését is.